jogszabályi hivatkozások

Az alábbi táblázat összefoglalja a tervezési alaptérkép készítésére, tartalmára és építésügyi alkalmazására vonatkozó fő jogszabályhelyeket. A szabályozás alapvetően három rendeletre épül, a módosításokat a 448/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet vezette be. 

 

Jogszabályi összefoglaló 

Jogszabály és jogszabályhely 

Szabályozási tárgy 

Követelmény 

Gyakorlati jelentőség 

327/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet 

A tervezési alaptérkép fogalma 

A tervezési alaptérkép az építőipari tervezések egységes geometriai alapját biztosító, a hatályos ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kötelező felhasználásával készített digitális térképi ábrázolás. 

Nem elegendő egy egyszerű helyszíni felmérés vagy térképmásolat. A hivatalos ingatlan-nyilvántartási adatokat és a helyszíni állapotot egységes rendszerben kell kezelni.  

327/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet 3. § (1) 

Szakmagyakorlási jogosultság 

A tervezési alaptérkép készítéséhez geodéziai tervezői minősítés szükséges. 

A dokumentum elkészítése jogosultsághoz kötött földmérési tevékenység. A felelősséget a tervezési alaptérképet készítő geodéziai tervező viseli.  

327/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet 9/A. § 

A tervezési alaptérkép elkészítésének részletes követelményei 

A térképet a hatályos ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis felhasználásával, földrészlethatár-kitűzésre és helyszíni geodéziai felmérésre alapozva kell elkészíteni. 

A munka része a földhivatali adatszolgáltatás beszerzése, a telekhatár kitűzése, a természetbeni állapot felmérése és az eltérések dokumentálása.  

280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 

Az építési hely meghatározása 

Az építési helyet a 327/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet szerinti tervezési alaptérkép alapján kell meghatározni. 

Az építésznek a tervezett épület elhelyezésekor a földmérő által átadott tervezési alaptérképből kell kiindulnia.  

280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 

Telekhatár-eltérés kezelése 

Ha a térképi és a természetbeni telekhatár között a megengedett hibahatárt meghaladó eltérés van, az építési hely meghatározásánál azt a telekhatárt vagy telekhatárszakaszt kell figyelembe venni, amely az érintett telekből kisebb területet határol le. 

A tervezésnél a kedvezőtlenebb, kisebb beépíthető telekméretből kell kiindulni mindaddig, amíg az eltérés jogszerű rendezése nem történik meg.  

280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 

Kivétel az eltérés kezelésénél 

A kisebb telekméretet eredményező határ alkalmazása alól kivételt képezhet a zártsorú és az ikres beépítési mód ikresen csatlakozó oldalhatára. 

A telekhatár-kitűzést és a tervezési alaptérképet ezeknél az ingatlanoknál is el kell készíteni, de az eltérés jogkövetkezményére speciális szabály vonatkozik.  

281 

Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma 

Az építészeti-műszaki dokumentációnak tervezési alaptérképet kell tartalmaznia. 

Az építésügyi hatóság ellenőrzi, hogy a kötelező dokumentumot benyújtották-e. A kitűzés földmérési szakszerűsége ugyanakkor a geodéziai tervező felelőssége.  

281/ 

A helyszínrajz elkészítésének alapja 

A helyszínrajzot a földmérő által vektoros formátumban átadott tervezési alaptérkép alapján kell elkészíteni. 

Az építészeti helyszínrajz geometriájának egyeznie kell a geodéziai tervező által szolgáltatott állománnyal.  

281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 1. melléklet 

A felmérés területi kiterjedése 

Új építmény esetén főszabály szerint a telek teljes területére kell elkészíteni a tervezési alaptérképet és a geodéziai felmérést. Egy hektárnál nagyobb földrészletnél a tervezéssel érintett terület arányát is figyelembe kell venni. 

Ha az egy hektárnál nagyobb telek tervezéssel érintett része eléri a teljes terület 25%-át, a teljes telekre kiterjedő felmérés szükséges; 25% alatt az érintett területrész felmérése elegendő lehet. Meglévő építmény bővítésénél a tervezéssel érintett telekrész az irányadó.  

448/2025. (XII. 

Módosító jogszabály 

Bevezette és összehangolta a tervezési alaptérképre vonatkozó földmérési, településrendezési és építésügyi követelményeket. 

A fogalom és a készítés szabályai 2026. január 14-én, az építésügyi kötelező alkalmazásra vonatkozó rendelkezések 2026. február 27-én léptek hatályba.  

8/2018. (VI 

A kitűzés fogalma 

A kitűzés a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolt jogi földrészlethatár-pontok helyszíni azonosítására, illetve kijelölésére irányuló földmérési tevékenység. 

A tervezési alaptérképhez kapcsolódó telekhatár-kitűzés nem azonos a kerítés bemérésével. A jogi telekhatárt az ingatlan-nyilvántartási és korábbi földmérési adatok alapján kell meghatározni. 

Ez a weboldal cookie-kat használ annak érdekében hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsa. További információk